A glaukóma (zöldhályog) krónikus szembetegség, amely a látóideg károsodásával jár. Leggyakrabban a megemelkedett szemnyomással függ össze, de normális nyomásértékek mellett is kialakulhat.
Tünetek
A glaukóma gyakran lassan és fájdalommentesen fejlődik ki, ezért a beteg hosszú ideig nem veszi észre a problémát. Jellemző tünetei:
- a perifériás (oldalsó) látás fokozatos elvesztése,
- homályos vagy beszűkült látás,
- előrehaladott állapotban a központi látás romlása vagy elvesztése.
Kivételt képez a zárt zugú glaukóma – ez gyakrabban fordul elő távollátó szemeknél az anatómiai adottságok miatt –, amely szem- és fejfájással, valamint hányással is járhat. Ez az úgynevezett glaukómás roham, és azonnali kezelést igényel, mivel akár 24 órán belül vaksághoz vezethet.
Kockázati tényezők
Az életkor előrehaladása, örökletes hajlam, rövidlátás, cukorbetegség, magas vérnyomás, valamint a kortikoszteroidok hosszan tartó használata növelik a glaukóma kialakulásának kockázatát.
Diagnózis és kezelés
A betegséget csak szemészeti vizsgálattal lehet kimutatni, amely magában foglalja a szemnyomás mérését, a látóideg vizsgálatát (OCT CIRRUS, Zeiss) és a látótér vizsgálatát (HFA3, Zeiss).
A kezelés általában szemcseppek rendszeres használatából áll, amelyek csökkentik a szemnyomást. Bizonyos esetekben lézeres vagy sebészi beavatkozás is szükséges lehet.
Megelőzés
A legfontosabb a korai diagnózis.
Ajánlott megelőző szemészeti vizsgálat 40 éves kor felett, még panaszmentesség esetén is.
Ha a glaukómát időben felismerik, annak előrehaladása lassítható vagy megállítható, így a jó látás évtizedekig megőrizhető.
Vissza a listához